A szőlő a Pacso, Őrhegy, Erzsébet kert területekről érkezik vulkanikus altalajról. A táblák tengeszint felett 250-300m magasságban találhatók. A tőkék 60 évesek és a tőkénként mindössze 0,6 kg a tőketerhelésük. A pincében vadélesztővel dolgoznak, azaz a saját tőkéik gyümölcseiről származó gombák tenyésztésével jön létre a saját élesztő.
A Peszeki Leányka egy helyi szőlőfajta, csupán Lévától Nagykürtösig található meg a szőlős kertekben. Jellegzetessége, hogy nagyon szép savkészletet tart, az északi borvidéken a hideg éjszakáknak köszönhetően egy varázslatos levendulás és nyári barackos gyümölcsösség fejlődik a szőlőben teljes érés mellett, mely uralja az illatot és a kortyot egyaránt. A borban visszafognak az erjedésből egy kis cukrot, melyet a tüzes savak mellett a minerális sós jegyek harmonizálnak. Kimondottan a párok közös beszélgetős estéihez ajánljuk, mert a férfinak nem túl édes és a hölgynek nem túl száraz. Analitikájában is ezt látjuk 6,49 g/l savkészlethez, 8 g/l maradékcukor társul.
Csernus Károly a Peszeki Leányka születéséről:
"A Peszeki Leánykát 1957-ben nemesítették Nagy Peszeken Léva városa mellet, ezért is lett helyi fajta, mivel csak Lévától Nagykürtösig telepítették. A keresztezés a Király Leányka és a Moravai Muskotályból született, miszerint a két szülőtől rengeteg jó tulajdonságot örökölt. A Király Leánykának köszönhetően nagyon szép savkészletet tart, illetve remekül visszatükrözi a vulkanikus terroirt a minerális ízgazdagságán keresztül. A Moravai Muskotály felel a kifejező levendulás és sárgabarackos gyümölcsös karakterért, mely első benyomásra minden fogyasztót elbűvöl. A Zöld Veltelini ültetvénnyel egyidőben nagypapa dédnagypapával ültette a 60-as években. Számunkra ez egy családi örökség, melyet a Honti régió egyik gyöngyszemeként tartunk számon, amit szeretnénk tovább örökíteni, hogy még sokáig levehesse Önöket a lábukról."
