„Szinte ország az országban, Isztria egy olyan régió, amelynek szellemi függetlensége túlszárnyalta a birodalmakat – és ahol kicsi és nagy pincészetek autentikus borokat állítanak elő szokatlan egységben.” (Caroline Gilby MW)
Isztria 90%-a Horvátországra esik, egy kis része Szlovéniába, még kisebb területe Olaszországba Trieszt közelében nyúlik el. A szomszédos Isztria és Kvarner régiók egy borvidéket alkotnak – Isztria a félsziget, míg a Kvarner az öböl keleti szigeteit és partvonalát jelenti, mintegy 3 ezer hektár ültetvénnyel. Történelmileg ennek a méretnek a tízszerese és főként piros szőlő fedte a területet a 19. században, ami napjainkra átalakult a fehér szőlő birodalmává. A Malvazija Istarska a régió összes szőlőállományának 55%-át teszi ki. A Teran piros szőlő ehhez képest már csak 232 hektáron található meg, de annál izgalmasabb minőségben.
A meleg nyár és az enyhe tél miatt Isztria éghajlata mediterrán – a hó ritka. A szinte állandó szél viszonylag alacsony betegségterhelést jelent a szőlőre. Az éves csapadékmennyiség 600 mm és 1300 mm között van, bár az aszály egyre nagyobb problémát jelent. A szőlőültetvények tengerszint feletti magassága a tengerszinttől körülbelül 400 méterig változik.
A félszigetet nagyrészt karsztos mészkő alapkőzet borítja, négy fő talajtípussal: fehér, szürke, fekete és vörös.
Isztria mintegy 250, főként családi tulajdonú pincészettel rendelkezik, ezeknek fele tagja a Vinistra-nak, a bortermelők és borászok regionális szövetségének.
