A Leithaberg borok Jois-ban, az utolsó alpesi csúcs legészakibb végénél kezdődik, és Mörbischig, valamint a Rust dombvidék hegyaljáig terjed. Az itteni borászok megállapodtak a régióra jellemző borstílusban. A Leithaberg DAC negyrészt a geológiai egységén alapszik: leithakalk (lajtamészkő), pala és a lejtők lábánál pedig agyagban gazdag talaj található. A borokra elegancia, lédús gyümölcsösség és kellemes ásványosság lesz jellemző. Mind fehér-, mind vörösbort is készítenek. A fehérboroknak tükrözniük kell a fajta változatosságát a környéken, ebben sokat segít a mészkőben gazdag talaj. Fehér fajták: Grüner Veltliner, Pinot Blanc, Chardonnay, Neuburger, vörös szőlőfajtából a kékfrankos a legelterjedtebb. A fehérborokat többnyire nagy fahordókban érlelik, de oda kell figyelni az egyensúlyra, valamint forgalomba csak a következő év szeptemberében kerülhetnek. Ez a vörösborokra is igaz.
A régi szőlő minden borász boldogsága. A családi borászatban a pinot blanc ültetvényket a borász dédnagyapja 90 évvel ezelőtt kezdte el beültetni, majd a nagyapja 60 évvel ezelőtt bővítette a Seeberg meszes talajában. Most pedig Georg Priler úgy gondolja, hogy az ő feladata az, hogy befejezze, vagyis kíváló minőségű borokat készítsen ezeken a területeken, hogy tovább vigye a hagyományokat.
A szüret után 2 napos macerálás után, hőmérséklet szabályzott fermentáció ment végbe rozsdamentes acéltartályokban, majd 10 hónapig 500l-es fahordókban finom seprőn érlelték.
A tétel közepes sárgás-zöld színű, ezüst tükröződésekkel. Illatában egy kis dohány jegy keveredik a halvány alma és virág jegyekkel. Telt, sűrű textúrájú. Ízében lédús gyümölcsösség, érett sárga húsú gyümölcsök kerülnek előtérbe, amit kellemes mézes jegyek egészítenek ki. Hosszú lecsengésben pedig az elegáns ásványosság veszi át a főszerepet.
Gasztronómiában borjú ételek mellé ajánljuk.
Savtartalom: 6,1g/l
Maradékcukor tartalom: 1,8g/l
