A Carnuntum borvidék Alsó-Ausztriában található, Bécstől keletre a Duna jobb partján, a Duna vonalától délre helyezkedik el.
A löszös és mészköves talaj, valamint a kontinentális éghajlat, melyet a Duna és a Fertő tó hűsítő hatása enyhít ideális körülményeket biztosít a bortermesztéshez. A Kárpát medencei éghajlat a kontinentális éghajlat speciális változata, és a forró nyarak, hideg telek szélsőségei a Fertő tó temperáló hatása folytán kevésbé érezhetőek. A Carnuntum borrégió elhelyezkedése egyedülálló, a Kárpátok és az Alpok között húzódó folyosó gyakori dél-keleti széljárása a nyugatról érkező csapadékot sokszor megállítja, a csapadékmennyiséget mérsékli. A Fertő tó egyéb borvidékeitől a Lajta hegység választja el, a nagy hőmérséklet ingadozástól a régió mellett folyó Duna is óvja.
Fentieknek is köszönhetően a Carnuntum régióban gyakran már beköszönt a tavasz, amikor nem messze az Alpok hegyoldalain még több méteres hórétegek találhatóak. Így a szőlő hamarabb életre kel, és a hosszabb vegetációs időszak minden előnyét magáénak tudhatja. Amíg az első májusi meleg időszakok a virágzást gyorsítják, addig az utána következő gyakori júniusi esőzések elegendő bázist nyújtanak a szőlőnek ahhoz, hogy a sokszor extrém nyári meleget és szárazságot átvészelje. A száraz meleg idő gyakran késő őszig is eltart, így Carnuntum a későn érő kékszőlő fajtáknak is ideális otthont biztosít.
Dél-nyugaton a Leithagebirge (Lajta hegység), a Hainburgi hegyek észak-keleten, a kettő között pedig a Bécsi medence ad otthont a legfőbb termőterületeknek, ezen kívül jelentős még az Arbesthali dombság.
Változatos talajviszonyok, lösz, homok és kavics, valamint a vidéken megtalálható sokféle szőlőfajta is szerepet játszik abban, hogy a régió jellemzésekor nem lehet egy vagy két borfajtát egyértelműen kiemelni. A fehér szőlők közül az Olaszrizling, a pinot blanc és a Chardonnay a legelterjedtebb, de az édes borokhoz használt Neuburger és Furmint is jelen van. A vörös borok alapját a Zweigelt mellett a Kékfrankos és a St. Laurent fajták adják.
