A borok széles skáláját termelő szlovén borvidék az elmúlt években dinamikusan fejlődött a borvilágban. Ma már nagyon ügyesen vegyítik a hagyomány és a modernitás módszereit.
A szlovén borhagyomány 2400 évvel ezelőtt kezdődött a keltáktól, majd a rómaiak idején is virágzott, a szlovén borokat még Plinius is dicsérte. A későbbi időkben különösen szembetűnő volt az Osztrák-Magyar Monarchiához való kötődés: osztrák szőlősgazdák a különböző szlovén borvidékeken termelték a borokat a nemesi házak számára. A filoxéra megjelenésével szinte minden szőlő elpusztult. Csak a függetlenség 1991-es elnyerésekor indult újra a szőlőtermesztés gyors és pozitív fejlődése. Napjainkban egyre több érmet és díjat gyűjtenek a nemzetközi versenyeken.
Szlovénia éghajlatát az Alpok és a Földközi-tenger befolyásolja. A geológiai és éghajlati viszonyok sokfélesége biztosítja a borstílusok óriási változatosságát. Az ország klímája tavasszal elegendő csapadékot garantál, majd meleg nyár következik. Ez sok napfényt biztosít a szőlőnek, és lehetővé teszi számukra, hogy elérjék az ideális érettségi szintet, amely fontos a minőségi borokhoz. Ha hosszú szlovén ősz következik sok napsütéssel, a legjobb feltételek adódnak az egyedülálló minőségi borokhoz.
Szlovénia borvidékén mintegy 52 különböző szőlőfajtát termesztenek összesen 16 300 hektáron, ennek háromnegyede fehérszőlő. Az ország borászai elsősorban nyugat-európai fajtákra támaszkodnak, mint például a Chardonnay, a Sauvignon Blanc vagy a Rajnai Rizling. A Traminer vagy Pinot Gris borok is egyre népszerűbbek. A fennmaradó 25% vörös fajta a Refosco, a Merlot és a Blaufränkisch (kékfrankos).
Ma Szlovénia három nagy termőterületre oszlik. A szlovén borvidékek, a Podravska (Dráva-völgy), Primorska az Adriai-tenger partján és Posavska (Száva-völgy) kifejezik az általuk termelt borok sokszínűségét.
Podravska különösen híres sauvignon blanc, furmint vagy rizling borairól, illetve a Traminer és a Chardonnay szőlő is nagy szerepet kap. Míg a vörösekből a pinot noir, a kékfrankos és a zweigelt is akár. A Podravska borvidék az egyedi borok mellett történelmi örökségével is vonzza a látogatókat. A borvidék alrégiója Stajerska Slovenia, mely az osztrák Stájer területek folytatásaként hasonló magas minőségben dolgozik.
Primorska régió erős olasz hatást kapott, amely nemcsak a szőlészetben és borászatban, hanem nyelvében, kulturális hagyományaiban, építészetében és gasztronómiájában is megnyilvánul. Az Adriai-tenger partján a Chardonnay-t, a Sauvignon Blanc-t is termesztik. Ugyanakkor kiváló Merlot és Pinot Noir vörösborok is készülnek itt.
Posavska régió, amelyet Száva-völgynek is neveznek, a szlovén borvidék déli részén, a horvát határon található. A régióban elsősorban hazai fogyasztású asztali borokat állítanak elő. A szlovén Isztria a Malvazija szőlőfajtából származó lédús fehérborairól ismert, a vörösborok kedvelői pedig a fűszeres vörös Refošk-ot szeretik.
